- -, prob. அகம் +கலாய்-. 11 v.intr. [T. aṅgalārcu, M. aṅkalāyk-ka.] 1. To lament, grieve, sorrow; துக்கித்தல்.அங்கலாய்ப்பாளே (இராமநா. ஆரணி. 26). 2. To beenvious, jealous; பொறுமைகொள்ளுதல். ஆடுமறித்தவன் செய்விளையுமா, அங்கலாய்த்தவன் செய்விளையுமா?(Rd.M.)--v.tr. To covet, desire greatly; இச்சித்தல். (W.)
|